A pénzügyi, az informatikai/kommunikációs és az építőipari cégek banki hiteltartozása nőtt leginkább tavaly Magyarországon - mutatják az MNB tegnap közzétett vállalati adatai. Többek között az energia- és ingatlanszektorban, valamint a mezőgazdaságban is csökkent a cégek hitelállománya.
A válságot követő években jelentős hitelszűke volt tapasztalható a hazai bankszektor vállalati hitelaktivitásában. 2009 és 2013 között évente 4-5 százalékkal esett vissza a hitelezési volumen, amely elsősorban a leginkább sérülékeny kkv szektort sújtotta. Az ennek nyomán felépülő makrogazdasági kockázatok a hazai növekedést és a foglalkoztatottságot egyaránt veszélyeztették. Az MNB a hitelszűke tartós fennmaradása ellen 2013-ban a Növekedési Hitelprogram elindítása mellett döntött. Az NHP 2013-tól kezdődően megállította a mérséklődést, stabilizálta a kkv-hitelezést, végül fordulatot is hozott a szektorban. Az NHP három szakaszában 2013 óta összesen 38 ezer vállalkozás jutott kedvező finanszírozáshoz mintegy 2 600 milliárd forint összegben. 2015-től tehát a kkv-hitelezés folyamatos bővülésének lehettünk szemtanúi. A Növekedési Hitelprogram akut problémákra adott célzott monetáris politikai eszközként került bevezetésre, természetéből adódóan átmeneti időszakra. Így 2016-ban az NHP kivezetési szakaszával párhuzamosan elindította a Piaci Hitelprogramot a kkv-hitelezés piaci alapú ösztönzése céljából. 2016-ban pedig már a teljes vállalati hitelezés fordulatáról is beszélhetünk, amelyet a piaci alapú hitelezés élénkülése kísért. A tavalyi évben a vállalati hitelezés egésze ugyanis több mint 4 százalékkal növekedett, míg a kkv-hitelezés, előzetes adataink alapján, közel 12 százalékkal bővülhetett. Az NHP kivezetési szakasza után várhatóan biztosított lesz a kkv-hitelezés megfelelő mennyiségi utánpótlása, ugyanakkor biztosítani szükséges az elérhető finanszírozás minőségi kritériumait is.
A magyar bankok között kiélezett a verseny a kkv-szektorban, a bankok kockázati étvágya is nőtt. Ugyanakkor a következő években nagy kihívás lesz nekik, hogy még az uniós forrásokkal is versenyezniük kell az ügyfelekért. Igaz, az eddigi 70 milliárd forintos 0 százalékos hitelkeretet főleg olyan vállalkozások vették igénybe, amelyek amúgy sem feltétlenül kaptak volna piaci alapú hitelt. Az NHP lezárultával megnőhet a garanciaintézmények szerepe a hitelezésben. A költségek tovább csökkenhetnek és egy új típusú termék, a portfóliógarancia elterjedése is előrelépést jelenthetne - véli Tóth Viktor, a Budapest Bank vállalati üzletágának vezetője.
Még stabilabb és még ellenállóbb a magyar bankszektor, mint az utóbbi időben volt, és a hitelezési fordulat is megtörtént; bőven maradtak azonban még teendők: a kkv-hitelezést az NHP kifutása után a garanciaintézmények megerősítésével ösztönözné az MNB, és van még mit tenni a lakossági portfóliótisztításban is, hiszen itt még mindig magas a nem teljesítő hitelek aránya. A lakossági jelzáloghitelezésben a magas felárakra hívja fel a figyelmet a jegybank, amit az elégtelen banki verseny okoz. Ma tette közzé Pénzügyi stabilitási jelentését az MNB.
Két és fél év után először szigorítást terveznek a vállalati hitelezés feltételeiben az eurózóna bankjai - mutatják az Európai Központi Bank ma közzétett hitelezési felmérésnek eredményei.
A világért se állítanánk, hogy az MNB kozmetikázná, vagy ami még durvább lenne, meghamisítaná a hitelezési adatokat. Ettől függetlenül bosszantó, hogy miközben mi a kkv-hitelezés visszaesését látjuk a statisztikában, a jegybank dinamizálódó növekedésről beszél. Különösen idén érzékeny a téma, amikor a bankok a Növekedési Hitelprogramról a piaci hitelezésre próbálnak áttérni, és mindenki árgus szemekkel figyelné a várva várt hitelezési fordulatot. Szerencsére ígéretet kaptunk a jegybanktól a múlt héten a statisztikai publikáció bővítésére, addig is nézzük, miért nehéz hinni a szemünknek!
2008 vége óta nem vett fel annyi új lakáshitelt a magyar lakosság, mint idén júniusban. Rég érkezett annyi pénz az emberek folyószámlájára, mint a múlt hónapban, és a magyar bankok vállalati hitelezése is a szebbik arcát mutatta - olvasható ki az MNB ma közzétett adataiból.
Az Erste Bank Hungary 2020-ra a három vezető bank egyike akar lenni a hazai vállalatfinanszírozási piacon - mondta Szabados Richárd, az Erste Bank Hungary vállalati üzletágvezetője az MTI-nek adott nyilatkozatában.
Megbecsülte a Magyar Fejlesztési Bank a magyar cégek körében lévő finanszírozási rés nagyságát, vagyis azt a potenciális hitelfelvételi összeget, ami elutasítás vagy kedvezőtlen feltételek miatt eddig meghiúsult. Ez a rés az MFB szerint 570 milliárd forintra tehető, így a 2016. áprilisi teljes vállalati hitelállomány 9,6%-át éri el. Az eredmények az MFB számára különösen is értékesek lehetnek, hiszen leginkább az érintett cégeket célozhata meg sikerrel az intézmény az MFB Pontokban elérhető EU-s hiteleivel.
Visszaesett januárban a lakossági lakáshitel-felvétel növekedési üteme az MNB friss adatai szerint, a betétekből pedig a szokásosnál nagyobb összeget vontak ki a háztartások. A vállalati hitelezés továbbra sem élénkül.
Néhány kivételtől eltekintve az összes nemzetgazdasági ágazatban csökkent tavaly a vállalatok hitelállománya az MNB friss adatai szerint. 2008 óta 27%-al esett a vállalatok hazai banki hitelállománya, tavaly pedig 12%-kal. Még a bankok kedvenceinek tekinthető mezőgazdaságban is csökkent tavaly a cégek banki tartozása.
Harmadával több hitelt, ezen belül másfélszer annyi lakáshitelt vett fel a magyar lakosság 2015-ben, mint egy évvel korában. A lakosság tartozása így is folyamatosan csökken, és az MNB friss adatai alapján a vállalati hitelpiac is tovább zsugorodott decemberben a Növekedési Hitelprogram év végi hajrája ellenére. Az MKB megtisztításának is "köszönhető", hogy immár több betétük van a magyar bankoknál a cégeknek, mint hitelük. Decemberben lezárult az autóhitelek forintosítása is, így a lakossági devizahitelek kora tényleg véget ért Magyarországon.
Csökkenő bevételekkel, növekvő költségekkel, szigorodó szabályozással és mostoha piaci környezettel küzdenek a világ legnagyobb vállalati és befektetési bankjai (angol rövidítésük CIB), amelyekről a Roland Berger, a Nomura és a Tricumen jelentetett meg figyelemre méltó tanulmányt a közelmúltban. Az elemzés szerint, ha nem változtatnak, a tulajdonosi elvárások alatti, 9% körüli átlagos tőkearányos megtérüléssel kell megbarátkozniuk a vállalati és befektetési bankoknak, de ezt a számot képesek ők maguk is feljebb tornázni.
Záporoztak a hírek az elmúlt hetekben a Raiffeisen háza tájáról. A vállalati üzletág néhány aktualitásáról Kementzey Ferencet, a Raiffeisen Bank vállalati és befektetési banki üzletágért felelős vezérigazgató-helyettesét kérdeztük.
Az elmúlt három évben egyértelműen a mezőgazdaság volt a bankok kedvence: az agráriumnak nyújtott hitelek állománya 2012 közepe óta mára 25%-kal növekedett, miközben a teljes vállalati hitelállomány több mint 12%-kal esett vissza. Csak az elmúlt egy évet tekintve azonban lekerült a trónról a mezőgazdaság, és a feldolgozóipar bizonyos szegmensei (olajipar, vegyipar, gyógyszergyártás) vették át a helyét.
Újabb adatok bizonyítják, hogy valami nagyon nincs rendben a magyar vállalati hitelezéssel. A piac egyik motorjának hitt Növekedési Hitelprogram új kihelyezései az egy évvel korábbihoz képest több mint harmadával estek vissza az MNB friss számai szerint. A jegybank a program év végi befejezését tervezi, csakhogy időközben a piaci hitelezés sem indult be.
Kik finanszírozzák a magyar cégeket? Hát a bankok - vágnánk rá kapásból. Csakhogy ez jórészt nem igaz: a tartozások nagy része egy másik (külföldi vagy belföldi) vállalat felé áll fenn. Az a hitel pedig, amit ténylegesen a bankok folyósítanak a cégeknek, egyre nagyobb részt az MNB-től vagy egy másik állami szereplőtől származik. 10 érdekes ábrán mutatjuk be a vállalati hitelpiac egyre látványosabb átalakulását.
Mekkora lökést adott a vállalati hitelpiacnak az NHP, és mi várható az NHP+-tól? Többek között erről beszélgettek a vállalati hitelezési panelbeszélgetés résztvevői a Portfolio Hitelezés 2015 konferenciáján.